Több, mint önmegvalósítás
TISZTA LAP Szólj hozzá!

TISZTA LAP

Új évi gondolatok, óévi visszatekintések

By: brigitteblog 2018. január 01.

IMMÁR MÁSODIK ÉVE, HOGY RENDHAGYÓ MÓDON VALAMELY SZOMSZÉDOS ORSZÁG HÓFÖDTE HEGYCSÚCSAINAK ÖLELÉSÉBEN KÖSZÖNTJÜK AZ ÚJ ÉVET. A KARÁCSONYI LAKOMÁK UTÁN KITÁGULT GYOMORRAL, SZINTE MÉG A FENSÉGES FOGÁSOK ÍZÉVEL A SZÁNKBAN INDULTUNK NEKI A KÖZEL 9-10 ÓRÁS, VÉGTELENNEK TŰNŐ AUTÓÚTNAK - EZ ALKALOMMAL ERDÉLY SZÍVÉBE - A PUHA, MELEG, VASTAG HÓTAKARÓ BORÍTOTTA IGAZI TÉLI TÁJ LÁTVÁNYÁNAK ÉS ÉLMÉNYÉNEK REMÉNYÉBEN. AZ AUTÓPÁLYÁN MEGTETT HOSSZÚ, INGERSZEGÉNY KILOMÉTEREK MONOTONITÁSÁT CSAK AZ ITT-OTT JÁTÉKOSAN KANYARGÓ, SZIGORÚ, KATONÁS RENDBEN MAGASODÓ FENYVESEK ÖVEZTE GIRBE-GURBA, RÖVID ERDEI "ÖSVÉNYEK" TÖRIK MEG.

img_0158.JPG

Kihasználva az utazás során adódó  tengernyi "szabadidőt" eképp kezdtem neki az idei utolsó bejegyzésem vázlatfoszlányait a tablet klaviatúráján lepötyögni -  az autó jobb első ülésében, elgémberedett lábaimat a pihe-puha UGG-omból ki-kibújtatva, hol kényelmesen magam alá húzva, hol pedig a négykerekűm műszerfalán lakályosan pihentetve. Minden percet igyekszem megragadni, amit a bekezdések fogalmazásával tölthetek, mert úticélunkhoz megérkezve bizton tudom, hogy megannyi más kellemesebb és nem utolsó sorban izgalmasabb élmény vár rám a szavak és a mondatok formálásánál.

A hosszú út során azonban az autó helyenként párásodó ablakán kitekintve gondolataim óhatatlan el-el kalandoznak, ahogy a melletünk elsuhanó kopár tájat, a karácsonyi pompába öltöztetett házikókat és a távolban magasodó havas hegycsúcsokat kémlelem. Egy, az eddig megszokottnál is jóval sűrűbb decembert, betegséggel, emberi tragédiákkal, számos nehézséggel és problémával, megoldandó feladattal átszőtt, mentális és fizikális kihívásokban bővelkedő évet készülök hamarosan a hátam mögött hagyni, melyek olykor talán erő feletti teljesítésre késztették és amelyek terhe bizony ólomsúlyként nehezedett vállamra és elmémre az elmúlt hónapok alatt. Ahogy egyre csak róttuk a kilométereket, egyre távolodtunk az országhatártól, úgy kerültem talán én is egyre távolabb az elmúlt év megpróbáltatásaitól, úgy dobtam le lassacskán - képzeletben - vállamról a terheket.  Mintha a friss, vastag, szűz hótakaró nemcsak a minket körül ölelő, végeláthatatlan vidéket lepte volna be, festette volna hófehérre, de tisztára mosta volna gondterhelt elmém, szívem-lelkem és a "tiszta lap", egy új kezdet reményével kecsegtetve megszabadított volna a rám nehezedő problémák, rossz érzések súlyától is.

Végigpörgetve szemeim előtt az elmúlt 365 nap legfontosabb momentumait, összességében azt hiszem mégiscsak egy tartalmas és tanulságos évnek inthetek búcsút. Néhány hónappal ezelőtt esszenciális változáson ment keresztül a blog felülete, melynek következtében az oldal új designt, új brandet és új image-et kapott. Az ezt megelőző, kezdeti, kissé esetlen szárnypróbálgatásoktól hosszú, göröngyös út vezetett idáig, amelynek során hiszem, hogy rengeteget tanultam, sokat fejlődtem és amelynek köszönhetően végeredményben úgy érzem, végre megtaláltam azt az ösvényt, amely mentén az elkövetkezőkben is haladni szeretnék. 2017-ben elindultam egy úton, amelyen töretlenül kívánok továbbhaladni az Új Évben is vágyaim, céljaim, grandiózus terveim maradéktalan megvalósítása érdekében.

Az új honlapra való költözést követően írásaim nagyobb publikum számára is könnyebben elérhetővé váltak, a tény pedig, hogy nemegész négy hónappal az első bejegyzésem publikálása óta mindmáig közel tízezren "látogatták meg"  a Brigitte oldalt a világ minden tájáról mèrhetetlen büszkeséggel és örömmel tölt el, megerősít azon hitemben, hogy igenis jó úton járok. A kezdetek kezdete óta szeretnék, valami újat, valami mást, valami többet létrehozni. Divatba hozni a kifinomultságot, az igényességget, a valódi nőket jellemző stílust és finom eleganciát. Bebizonyítani, hogy nem minden magára valamit is adó, dekoratív nő üresfejű és felszínes. Megszerettetni a gasztronómiát, a  konyhában való jártasságot, egyszerű és könnyed receptekkel inspirálni, hogy a fiatalabb korosztály tagjai is fakanalat ragadjanak. 

Ezúton is köszönöm a feliratkozásokat, a sok ezer like-ot, a mérhetetlen kedvességet és a támogatást, amely eddigi utamon végig kísért, a folyamatos érdeklődést és a kíváncsi tekinteteket, hogy végigkövettétek mindennapjaimat, belestetek a kis világomba, hogy itt voltatok velem :-)  A továbbiakban is várlak Benneteket reményeim szerint érdekes tartalmakkal, inspiráló bejegyzésekkel, készülök meglepetésekkel, játékkal és újdonságokkal is, bízom benne, hogy az elkövetkezendőkben is velem tartotok! 

img_1538.JPG

Online naplóm utolsó soraihoz érve lassan elfogynak az előttünk álló kilométerek és hamarosan megérkezünk utunk célállomására. A képernyő felett görnyedve észre sem vettem, hogy időkőzben ránk esteledett. Az autóból kiszállva a csillagfényben fenséges panoráma tárul elénk, a havas Hargitai hegycsúcsok ölelésében pedig egy takaros, valóságos kis ékszerdobozt, egy igazi mézeskalàcs házikót pillantok meg. Toronymagas kéményeiből tölgyillatű füst száll fel az égbe, parányi ablakain pedig meleg fénynyalábok szűrődnek ki, bevilágítva az őt szorosan körülölelő sűrű fenyőerdő sötétjét. 

Azt hiszem, talán hasonló okból kifolyólag várja úgy sok millió ember a világ minden pontján az év utolsó napjának utolsó néhány másodpercét is. Vágyjuk a fényt az éjszakába, vágyjuk hogy az új év beragyogja a leköszönő esztendő sötétségét, hogy megváltsa múltbéli hibáinkat, bűneinket. Hisszük, hogy reggel valami jobb és boldogabb kezdődik, lenullázzuk a számlálót és ezzel úgy érezzük, hogy nemcsak új év kezdődik, hanem lényegében most kezdődik minden. Mintha az új év első napja tulajdonképpen életünk kalandos regényének első oldala is lenne, egy 12 fejezetből álló nyitott, üres könyv, az pedig, hogy saját történetünk hogyan alakítjuk, hogy a hátra lévő 365  "tiszta lapot" milyen érzésekkel és élményekkel töltjük meg, voltaképp csakis rajtunk, az írón áll. 

Ezen gondolatokkal - és néhány karácsonyi pillanatképpel - zárva soraimat kívánom, hogy egy igazán tartalmas, őszinte érzésekkel és örömmel átszőtt, csupa-csupa felejthetetlen élményben gazdag regényt írjatok! 

BÚÉK! 
Brigitte

img_1661.JPGimg_1659.JPGimg_1660.JPGimg_1663.JPGimg_1662.JPG

Köszönöm, hogy benéztél hozzám! Amennyiben szívesen olvasnád írásaimat a jövőben is, iratkozz fel a blogomra, hogy azonnal értesülj az új bejegyzésekről. Instagram és Facebook oldalamon pedig további képek közül szemezgethetsz, gyere, nézz be hozzám, várlak szeretettel! 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://brigitte.blog.hu/api/trackback/id/tr9413533903

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása